Úgy tünik elég olvasott lett ez a kis blog. Többen kérdezték: miért pont most? Mitől gurult el így a gyógyszerem ennyi idő után? A válasz egyrészt ott van az első bejegyzésben, amivel a blogot indítottam, nevezetesen az a felháborító arrogancia, amivel az ügyészség és annak felettes szervei kijelentik, hogy amit láttunk az nincs. Tudjátok, van az a bizonyos pohár, telik-telik, aztán egyszer csak…..
Volt egy középiskolás matektanárom, akitől egyszer azt kérdeztük, hogy mi van akkor amikor az akkumulátort töltjük, az már feltöltődött, de bekapcsolva marad a töltő. Erre egy kérdéssel válaszolt. Mi van akkor, ha belebújsz a cipőbe, már teljesen benne van a lábad, de kiderül, hogy a cipő kicsi, már tele van? Mondtuk neki: akkor fáj a lábunk. Erre ő: na látod, az akkumulátornak is.