Na most elmondom önöknek, hogyan készül a Hektor.
Először is, mint már írtam kizárólag a legszarabb alapanyagok felhasználásával, úgy mint: szervilizmus, gerinctelenség, szavahihetetlenség, rózsaszínű ing lila nyakkendővel. Többek között. És persze totális alkalmatlanság, és Régionális igényeinek feltétel nélküli kiszolgálása, valamint aktív jelenlét a szaunai döntéshozatalban. Egy ilyent csináltunk mi is Garfunkellel. Régionális kérte, hát legyen.
Amúgy annyi esélye volt a Méhésznek, mint kurvának a jámbor életre, és én mondom az nem sok.
Aztán mikor bejelenti igényét, hogy ő a Méhész márpedig Hektor akar lenni, akkor elindul kampányolni. Megy kampányolgat, és mindenhol csak néznek az Szénatusa tagjai, a Gyökerek, hogy ez meg mi, meg mit akar itt, a hülye rózsaszínű ingjében. Aztán felismerve silányságát, odajön hozzánk, hogy aszongya:
- Te Simon, meg Garfunkel! Valahogy nem megy ez a dolog. Hiába a rózsaszínű ing, nem akarnak ezek engem. Pedig ÉN AKAROK LENNI A HEKTOR.
- No sebaj Méhész, majd mi megoldjuk. – azzal Simon és Garfunkel el. Kampányolgatnak egy kissé, és láss csodát, megfordulnak a szelek.
És az lett.
Soha másképpen nem lehetett volna, és ezt pontosan tudja, Méhész is, és mindenki. Ha mi nem akarjuk, akkor ő most nincs. Ott ülne a mai napig a hülye ingjében, és Méhészkedne. "Jóska, levelet hozott a posta" - énekelné Paudits Bélával karöltve.
(Meghálálta rendesen, erről majd később.)
Szaunába persze jár azóta is, ahol töltik bele a fejébe a nagy okosságot.
Mondjuk hely van benne bőven.